Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


23.rész

2013.11.03

 23.rész

Címe: “ Egy lány,kinek a lelke sötét,de a gyönyörű szép szeme kék. ” 

Az iskola folyosója zsúfoltig megtelt diákokkal. A hetedik osztály lány tanulói  éppen a női mosdóban tolakodtak a tükrök előtt,hogy megnézzék tönkre ment-e a frizurájuk tesiórán. Egyedül három diák hiányzott,ők az udvar felé vették az irányt,miközben az iskolarádióban megszólalt az igazgatónő hangja. 
- Adia Hamiltont kérem az  
 irodámba! Most! 
Ryan : Jól van,jól van! Megyek már! - fordult be a sarkon , majd bekopogott az igazgatói irodába. 
Az ajtó kinyílt,Ryan pedig dacosan belépett rajta. 
- Üdvözöllek! Gyere huppanj le velem szembe… - intett egyet. 

Ryan szót fogadott és bambán mosolyogva bámult maga elé.
Az igazgatónő visszamosolygott,majd egy hirtelen mozdulattal fejbe vágta Ryant az osztálynaplóval. 
Ryan : Áu! Ezt meg miért kaptam? 
- Csitt legyen,vagy kapsz még egyet! Gondolom sejted,hogy miért hívattalak be…
Ryan : Őszintén? Lövésem sincs…mit tettem már megint?
- Hiányzik neked Lisa?
Ryan : Az meg ki? - nézett kidülledt szemekkel.
- Hát a nővéred,te gyagya! - csapott a homlokára.
Ryan : Jaaa,hogy Alira gondol? Hát…attól még hogy nincs itt,otthon szokott velem lenni…ha erre tetszik gondolni. 
- Hmm,mindegy,hagyjuk is! Rá értek szombaton?
Ryan : Mer’?
- Tudod,akkor lesz az évnyitó bál…október elsején! És szeretném ha ti ketten felügyelnétek..tudod..nézni a kölyköket,rájuk ijeszteni ,ha rosszak.. Satöbbi,satöbbi…
Ryan : De miért pont mi?
- Mert tőletek félnek. - jelentette ki az igazgatónő. - Akkor szombaton várlak titeket! 
Azzal kitessékelte Ryan-t az irodából.

* Késő délután,a Dorsey-rezidencián * 

Stella éppen a személyes balett termében gyakorolt az iskolai bálra,amikor Ryan benyitott.

Ryan : Stella! Végem van…
Stella : Neked is szia… - emelte egyik lábát a másik után.
Ryan : Nehéz a balett?
Stella : Nocsak…ezt még sohasem kérdezted! Eleinte nehéz és fájdalmas,de nyolc évem volt rá,hogy belejöjjek! - mosolygott. - Nos,miért jöttél?
Ryan : Képzeld,Ali és én fogunk felügyelni a rendre a bálon! 
Stella : Az fasza…
Ryan: Na! Mióta beszélsz te így?
Stella : Azóta,amióta három órától, este hétig itt baszom a rezet a teremben. - kapta le a fekete balettcipőit.
Ryan : Unod a táncot?
Stella : A szüleim egy táncakadémiára akarnak beíratni…
Ryan : Tessék?
Stella : Jól hallottad…azt mondják,hogy ehhez van tehetségem,ezt kell csinálnom. - sóhajtott. - Elegem van Ryan! Belefáradtam…kell egy kis szünet.
Ryan : És miért nem mondod meg nekik?
Stella : Szarnak rám..nekik csak a balett a fontos. Az hogy én mit akarok,az senkit sem érdekel. Anyám volt a 
nagy balett-királynő. Azt akarják,hogy én is ott tanuljak,ahol ő. Folyton éheztette magát,hogy szép sovány legyen és csak a próbák érdekelték meg a tanulás. Én nem ilyen vagyok…imádom a balettot meg minden,de én szabad akarok lenni!
Ryan : És az is leszel! Mondd meg nekik az igazat Stelly…
Stella : Mikor? Folyton üzleti úton vannak,szinte sohasem látom őket….
Ryan : Na mindegy,addig is öltözz át és induljunk!
Stella : Hova?
Ryan : Hát rucikat venni a bálra! 

* A plázában,ahol Ali is csatlakozott
a két lányhoz * 


A lányok első célpontja egy balett ruházati bolt volt. Ahogy Stella belépett,azonnal magával ragadta a cuki tütük hangulata. 
( Ami a másik két csajról nem volt elmondható)
Stella éppen egy fekete ruhácskát vett le a kirakatból,amikor megjelent mellette egy szőke,kb. 9 év körüli kislány. Amandának hívták.

Amanda : Stella Dorsey! A legnagyobb riválisom…te is indulsz a bálon tartandó táncversenyen?
Stella : Ööö…igen! Miért?
Amanda : Mert úgyis én nyerek!! - ordítozott.
Ryan : Neked meg mi bajod van,elgurult a gyógyszered,vagy mi??
Stella : Ryan! Kérlek maradj ki ebből…ez az én harcom lesz. - hunyta le a szemeit. - Amanda,le foglak győzni!! - jelentette ki diadalmasan.
Ali : Úgy van! - ugrált kislányosan.
Ryan : Jól vagy? - nézett furcsán rá.
Ali : Persze. 
Amanda : Te…legyőznél engem? - nevetett gúnyosan. - Te soha nem tudnál legyőzni egy olyan szépségkirálynőt,mint én! Van trófeám is! Nagyobb náluk! - mutatott Ryanra és Alira. 
Stella : Nyugi,náluk minden nagyobb!


* A Rosagarden lakótelepen *  


Ryan éppen egy fekete bőröndbe pakolta a ruháit Alival együtt. Megdumálták  Stellával,hogy a pénteki nap és a csütörtök éjszaka csak a táncról fog szólni.
Segítenek neki a legjobbat kihozni magából és még egy gyönyörű villa is várja őket.

Fél órával később már Stellánál is voltak. Amikor kinyílt az ajtó,egy hatalmas aula tárult eléjük és egy rohadt nagy lépcső.
Csak később vették észre,hogy legalább tíz szobalány hajol meg előttük. 

Ryan : Ali… - kezdte lefagyva. - Miért érzem úgy,hogy végre megkaptuk azt,amit érdemlünk? 
Ali : Fogalmam sincs,de használjuk ki. - vigyorgott huncutul.

* Stella szobájában *

A kis gothic lolita egy gyönyörű szobában lakott,baldachinos ággyal és drága bútorokkal,az egyik falat egy hatalmas tükör fedte. 

Stella már az újonnan vásárolt fekete ruhácskában ült az ágyán. 

Stella : Kezdhetünk? Gyorsan végezzünk,mert holnap suli…
Ryan : Ahaaa,hát hogyne… holnap nincs suli! Egész nap itt fogunk ülni és gyakorolni…
Stella : Mi van??
Ali : Jól hallottad! Le akarod győzni azt a hülye kis fruskát,vagy nem?
Stella : Még szép!!
Ryan : Hát akkor mire várunk? - tárta ki a próbaterem ajtaját.


* Próba után,nagyon,nagyon,nagyon késő éjszaka * 

A három lány félholtan dőlt ki az ágyra. Stella felvette a hálóingjét,Ali és Ryan pedig a pizsamájukat. 
Stella az ágyában aludt,a többiek pedig a földön a szőnyegen,mivel a hálózsák kényelmességet tekintve csődöt mondott.
Szinte azonnal kidőltek,de két óra múlva kelhettek is,mert Stella órája hatra bevolt állítva. 
Az úrilány kimászott az ágyából,majd elhúzta a sötétítőfüggönyt,és szélesen kitárta az ablakot. A szeptember legutolsó napját beborító napsugarak bearanyozták a tiszta,kék eget és ellepték a hatalmas szobát. Szippantott egy mélyet az enyhén csípős reggeli levegőből,majd elégedetten sóhajtott egyet. 
Stella : Milyen gyönyörű ez a nap! 

Még hogy gyönyörű…Ali és Ryan lelke a koránkelés miatt romokban hevert. 
Stella imádta az őszt. A levegőt intenzív rózsaillat járta át,de a két “vendég” már hozzászokott,mert a lakótelep is - nevéhez híven - televan rózsákkal.

Ali : Majd ha meghalok,a síromra fekete rózsát kérek… - mondta kacagva,majd kikászálódott az ágyból. 
Ryan : Oké,én is! - kiáltott fel,majd a lemezjátszóhoz  sietett.
Elindította,csakhogy a hangerő a maximumra volt csavarva,így hát,az éppen elindított Jrock szám irdatlan hangzavarral üvöltött. A szám a Gothic Pink volt, Tommy Heavenly6 előadásában. Ez volt Stella kedvenc zeneszáma. Ali és Ryan idióta mozdulatokat találtak ki a számra,alig vették észre,hogy a házigazda hozzájuk beszél. 

Stella : Ti teljesen hülyék vagytok?? Ha a dadám meghallja ezt a lármát,tuti szól a szüleimnek! - kapcsolta le gyorsan a lejátszót.
Ali : Halljátok,ennek a Heavenly-nek,vagy kinek,tök olyan hangja van,mint Stelly-nek…

Stella : Mondták már…meg azt is,hogy Kanon Wakeshima-éhoz is hasonlít a hangom.
Ali : Kanon…ki? - nézett értetlenül.
Stella kissé kényesen sóhajtott egyet.
Stella : Megmutatom… - mondta unottan,miközben betette Kanon Wakeshima legújabb számát a  Kuroneko to Pianist no Tango-t. Azonnal balettozni kezdett a zongoradallamokra a szám elején, majd amikor az énekes dalra fakadt,Ali meglepetten nézett maga elé.
Ali : Már megbocsáss,de aki ilyen énekest kedvel,annak eléggé sötét lelke lehet… - kuncogott.
Ryan : “ Egy lány,kinek a lelke sötét,de a gyönyörű szép szeme kék. ” - idézte mosolyogva,majd kiállt Stella mellé és próbálta utánozni őt,amin Ali rögtön röhögő görcsöt kapott…..
 
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.