Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


15.rész

2013.08.04

 15.rész

Címe:
“ Én akkor is ugrok,ha az előttem ugrók egymás után halnak „ 
 
sexy-black-satin-white-lace-maid-uniform-2-pieces_xqfjqq1368172309498.jpg
 Ryan korán reggel álmosan  ébredt,kinyitotta a  szemeit,majd felült.  Körbenézett a  szobában,egyedül volt. Még  mindig Ali pulcsiját viselte,ami  pontosan rá illett,hiszen ugyan  az volt a ruhaméretük. Arrébb  dobta az arcából kósza, göndör  hajtincseit,majd az oldalára  fordult és beleszagolt a pulcsi ujjába,aminek Ali illata volt. Kómásan felkelt és kiment a nappaliba. A tegnapi szélnek nyoma sem volt,a klíma éppen próbálta kiirtani a helységből a tikkasztó meleget. Ryan nem jutott el sokáig,benyomta a tévét és elterült a hideg parkettán. Barna haján szinte rikított a citromsárga kapucni. Vacogva a szája elé emelte aprócska  kezeit,majd kikapcsolta a klímát. 
Ryan : Megfagyok… - motyogta,miközben visszaült a tévé elé. Andy éppen ekkor jött ki a szobájából,kócos hajjal és pizsamában.
Andy : Jó reggelt…  - ásított.
Ryan : Úristen! Te ilyen vagy smink nélkül? Te jó ég… de fura.
Andy : Roppant kedves vagy…
Ryan : Te pedig olyan vagy,mint egy fiú. - nevetett.
Andy : Talán mert fiú vagyok. - mondta miközben kirángatott a jól megpakolt konyhaszekrényből egy doboz müzlit.
Beleöntötte egy tál tejbe,majd beült a kanapéra a tévé elé.
Ryan már-már idegesítően kapcsolgatta a csatornákat.
Ryan: Fúj,fúj,fúj,már láttam,ó te jó ég,fúj,buziság….
Andy : Mi lenne,ha megállnál egy csatornánál és néznénk azt a kurva tévét?? 
Ryan : Jaj,menjél már innen… - mondta nyávogva.
Andy : Menjél te!
Ryan : Én voltam itt előbb!

* Eközben Layla munkahelyén *

Layla egy “Cselédkávézó” nevezetű épület előtt állt meg. A cselédkávézókban a felszolgálok csakis nők lehetnek,és pincérnőruhát kell viselniük. Ez a kávézó egybe volt avval,amiben All’ dolgozik.
Layla nagyot nyelt,majd benyitott. Egy vörös hajú lány azonnal oda rohant és üdvözölte. Rövid haja ki volt engedve és egy fekete-fehér kis lolita ruha szerű egyenruhát viselt,egy fehér comb zoknival.

Lindsey : Szia! Az én nevem Lindsey,te pedig bizonyára Layla Hamilton vagy. - nyújtotta oda a kezét Laylának. 
Layla : Igen,örülök hogy megismerhettelek. - dadogta,majd kezet ráztak.
Lindsey : Nos,Layla megmutatom neked,hogy mi hol van,aztán át öltözöl és kezdhetsz is. - mosolygott,majd bevezette Laylát egy raktárba,ahol felmosó vödrök és portörlők hada fogadta a megszeppent lányt. 

Lindsey : Az első dolgod az lesz,hogy takaríts,aztán majd ha ez megy,következik a kiszolgálás. 
Layla : Értem,át öltözhetek?
Lindsey : Persze,oda adom a ruhádat. - mondta nevetgélve,majd Layla kezébe nyomott egy felettébb rövid,fekete-fehér ruhácskát,egy fekete magas sarkút és egy fehér lyukacsos harisnyát.
Layla bement az öltözőbe és ki engedte kontyba fogott göndör haját,ami egyenletesen omlott a vállára.
Felvette a ruhát és a kiegészítőket,majd elszörnyedve bámulta magát a tükörben.
Layla : Jézusom…úgy nézek ki ,mint egy kurva…. - suttogta résnyire tátott szájjal.
Még sokáig bámulta magát,addig amíg meg nem tetszett neki a látvány. Felemelt fejjel lépett ki  a többi pincér közé,akik ugyan úgy néztek ki,mint ő, csak mindenkinek másféle zokni/harisnya volt a lábán. Megfogta a felmosót és felmosott. Kb. egy óra múlva már felszolgálóként évezhette az új munkahelyét. A lányok hamar megkedvelték. 

Délután  Ryan üveges tekintettel bámult a semmibe a tetőn. Már a harmadik cigijét szívta,ezzel oldotta a stresszt,pedig egy nap csak egyet szokott. 
A tetőt bársonytakaróként borították be a lemenő nap sugarai.  A szél még mindig fújdogált,de egy pulcsiban kibírható volt az idő.
Ryan egy szakadt farmert viselt és Ali pulcsiját,aminek cipzárja félig le volt húzva,így látni engedte Visual Kei stílusú pólóját. Éjfél Ryan szobájában aludt az ágyon,tehát a lány teljesen egyedül volt. 
Ryan : Ali még mindig nincs itthon…hülye érzésem van. Aggódom,mi van,ha baja esett? A telefonját szokás szerint itthon hagyta… - motyogta magában,miközben elkezdett korogni a gyomra. 
Idegesen felállt,majd visszaugrott a korlátra,ahonnan jött. Egy kicsit megdőlt,sőt,majdnem lezuhant a mélybe,de sikerült vissza ugrania a cserepekre. Természetesen seggre érkezett.
Nyöszörögve feltápászkodott,majd megpróbálta újra. Felugrott a korlátra és becsukta a szemeit. A szél éppen ekkor támadt fel és a lakótelep rózsakertjében lévő virágok illatával  megtelt a levegő. Nem véletlenül kapta ez a hely a Rosegarden nevet. 

Ryan : Éhes vagyok…de nem megyek vissza enni. Nincs kedvem meg időm se. Hmm…elöl nem mehetek ki,Andy kíváncsiskodna,hogy hová megyek. Á,eszembe jutott egy egyszerű mód a távozásra… - kuncogott gonoszul,majd bekiabált a macskájának búcsúképpen.
Lábujjhegyre ereszkedett,majd bátran megfordult a korláton és a mélybe vetette magát. Zuhanás közben a szívéhez emelte a pentagram medálját , majd szeme vörösre változott. Gonoszul vigyorogva megfordult a levegőben,de valahol legbelül azt hitte meg fog halni.
Tudta,hogy átváltozva nagyobb esélye van túlélni és ez megnyugtatta.
Talpra érkezett,de az utolsó pillanatban elvesztette az egyensúlyát és hátra esett egy bokorba. Káromkodva kimászott a bokorból,a haja televolt levelekkel és faágakkal.
Ryan : A kurva anyád te zsidó
 táj geci! xD - kiabálta,miközben kikászálódott. 
Visszaváltozott,majd elkezdett sétálni. 

Eközben Andy bekopogott Ryan szobájába,mert szólni akart neki,hogy kész a vacsora , de nem kapott választ,ezért benyitott. Az ablak tárva-nyitva volt,a szél kísértetiesen lebegtette a sötétkék függönyt. Ryan sehol.

Andy : Drágám,nem láttad a húgomat?

All’ ekkor fogkefével a szájában besétált a szobába.

All’ : Az ’’aztcsinálokamiténakarok „ húgodat?
Andy : Igen.
All’ : Ma még nem láttam.
Andy : Ryan Hamilton én megöllek! - kiáltott fel idegesen Andy,a hangja szinte visszhangzott az üres házban. 



Eközben Ryan elérkezett egy parkhoz,ahol a szökőkútból éppen két kutyát akartak kiűzni,kisebb sikerekkel.
Érdeklődve közelebb lépett, a kutyák lelkes ugatással üdvözölték.

Az egyik Németjuhász volt,a másik Labrador. A farkukat csóválva rohantak oda Ryan-hez,azonnal feldöntötték. A lány indulni akart,de a kutyák követték őt egészen a Westminster hídig. Amikor odaértek a hold már magasan járt az égen és megvilágította az utcákat. 
Ryan leült a híd korlátjára,onnan simogatta a két kutya fejét.
Más mozdulatra nem is volt hajlandó,csak bámulta a vizet és a teliholdat. 
Néhány beszélgető ember elhaladt mellette,mind nevetgélt,jól szórakozott. Ryan pedig csak ült ott és bámult maga elé. Elővette a negyedik cigijét és rágyújtott. Pár perccel később Scotty
 ( a németjuhász ) hangosan ugatni kezdett.
Ryan : Ha nem maradsz csöndben nem maradhatsz itt! - kiabált a kutyára. 
- Ejnye,ne bántsd szegény kutyust…Egyébként tudtam,hogy itt leszel. - mondta egy kedves hang az út másik feléről. Ali volt az. 
Ryan felpattant majd átfutott az úttesten és átölelte Ali-t.
Ali : Hé,a pulcsim! - kiáltott fel nevetve.  
Ryan : Hiányoztál…unatkoztam,mint a fene.
Ali : Azt elhiszem…amúgy ők meg kik? - mutatott rá a két boldog kutyára.
Ryan : Az új kutyáink! - kacagott.
Ali : Ugye ezt most nem mondod komolyan? - kérdezte megsemmisülve.
Ryan : De-de! És most menjünk haza! Mutassuk be őket Layla-éknak! De előtte vigyél el valahova vacsorázni,mert éhen halok! - mondta,díva módjára legyezve magát. 
Ali : Mekibe jó lesz? 
Ryan : Tökéletes, köszönöm. - mondta csipogó hangon.

Amikor már bent ültek a 
McDonald’s-ban , Ryan elmesélte a történteket. 

Ali : Most kajak leugrottál a tetőről?
Ryan : Igen! - kacagott miközben egy szál sült krumplit majszolt.
Ali : Az komoly,de ugye átváltoztál?
Ryan : Ja,szerinted ha nem tettem volna,most itt ülnék? - harapott bele a hamburgerébe.
Ali : Jól van na Ash,csak vicceltem… - borzolta össze a kishúga haját.
Ryan : Semmi gond Pikachu… - mosolygott.
Ali : És nem lett semmi bajod a zuhanástól…nem látott meg senki?
Ryan : Remélem nem. - nevetette el magát.
Ali : De azért ne csináld ezt többször,jó? Létezik ajtó is és attól nem törhet ki a nyakad. 
Ryan : Nyugi,többet nem fogok leugrani,megígérem . De nem kell így aggódni,hisz’ tudod hogy én akkor is ugrok,ha az előttem ugrók egymás után halnak - kacsintott.
Ali : Mert pont olyan vagy mint én… - sóhajtott.
Ryan : Ne sóhajtozz,egyszer te is leugrottál… - kuncogott.
 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.