Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


10.rész

2013.07.21

 10.rész

Címe : Köszönöm,hogy a barátod lehetek….
 
nagisa-yorukage-1.jpg
 Ali és Ryan nem a  lakásuk felé  futottak,hanem  egyenesen az utca felé  vették az irányt. Az ő  logikájukkal egyszerűbb  volt átmászni a tüskés kerítésen,mint kinyitni a kaput és átmászni rajta.
Ryan megcsúszott és elvágta a lábát,majd dettó itt is lezuhant. 
Ali : Jól vagy? - kérdezte unottan,de amikor meglátta,hogy Ryan lábából ömlik a vér,és a fa tulajdonosa is egyre közelebb van , nem tudott más tenni,minthogy elfogadja a 
 “ sorsukat”. 
- Hát ön meg mit képzel magáról? - lépett oda Alihoz,az idős nő. 
Ali : Sajnálom… - suttogta.
- Ilyenekre kell tanítani a testvéreit? Hát normális maga? Legyen már valami felelősség érzet magában! Ön neveli a testvéreit… ez így nem fog menni tovább! Ki fogom hívni a gyámügyeseket! 
Ali : Ne,kérem ne tegye ezt velem!
Ryan résnyire tátott szájjal nézte az eseményeket. Lassacskán kezdte feldolgozni,hogy a nő mégis miről beszél,plusz még a lába fájdalma is hergelte. Könnybe lábadt szemekkel figyelte,ahogyan Ali könyörög. A szeme sarkában már ott csillogott egy könnycsepp,de letörölte és fájdalmai ellenére büszkén felállt. 
Ryan : Elég volt! - ordított rá a idős hölgyre. 
Mindketten értetlenül nézték a feldúlt lányt.
Ryan : Képes lenne tényleg tönkre tenni egy családot? A szüleim már meghaltak,nem akarom még az életemet is elveszíteni! Hát mégis milyen ember maga? Van egyáltalán magának szíve? - kérdezte kiabálva,de a hangja egy összetört kislányéra hasonlított.
- Ebből nem engedek! - mondta lesütött szemmel,majd vissza indult a házába. 
Ryan : Baszódjon meg a barackjaival együtt,köcsög! - ordított rá,majd elfutott. Nem tudta merre,csak elakart tűnni. 
Ali egész végig a nyomában volt. 
Az egyik utca végén megállt és levegőért kapkodva össze esett.
Ryan : Ali…én….én annyira sajnálom! - mondta fulladozva. 
Ali csak szomorúan mosolygott,nem szólt semmit,csak becsukta a szemeit és beleszagolt a cigi füsttel teli levegőbe. 
Ryan : Szörnyű ember vagyok…lopok,verekszek,kiabálok…
Ali : Ezt fejezd be! - vágott közbe.
Ryan próbált megnyugodni,szipogva törölgette a hatalmas,üveges porcelánbaba szemeit. 
Ali : Te nem vagy szörnyű,igaz,hogy nehéz veled bírni,de hatalmas szíved van! 
Ryan : Pikachu…én… - szólította Alit a becenevén,de nem volt bátorsága befejezni a mondatát. 
Ali elnevette magát és leült mellé a földre.
Ryan vett egy mély levegőt,és a kék tincsét az ujja körül csavargatva befejezte a mondatát.
Ryan : Én még nem múltam el 14 tehát nem választhatok,hogy veled akarok-e maradni vagy sem… - mondta remegő hangon,miközben a szája szélét harapdálta idegességében.
Ali : De velem fogsz maradni…ígérem. - hajolt közelebb hozzá.
Ryan ettől még jobban sírt. Az agyában folyton a néni szavai forogtak. 
Ryan : Az én hibám volt…sosem tanulok semmiből. Leszakadt alattam egy lift,én mégis újra és újra megengedem magamnak a sok hülyeséget. Esküszöm leugrok a Westminster hídról…- mondta halvány mosollyal az arcán. 
Ali : Felőlem ugorj,de én azonnal a vízben leszek ,hogy elkaphassam a hülye seggedet! - kuncogott.
Ryan is nevetett már,de a könnyei még mindig hullottak. 
Ryan : De azért megkapta a nyanya! - vigyorgott,miközben a pulcsija ujjával törölgette a szemeit. 
Ali : “ Baszódjon meg a barackjaival együtt,köcsög! “ - mondta Ryan hangját utánozva.
Ryan : Jaj,istenem annyi hülyeséget csináltunk már…de egyiket sem bántam meg! - nézett fel Alira.
Ali : Nem foglak elengedni… - kacsintott.
Ryan : Ajánlom is! Hé,nézd ott egy cserebogár!! - kacagott.
Ali : Hol!? - ugrott fel ijedten.
Ryan : Csak viccelteeeem - vigyorgott kinyújtott nyelvvel,miközben lenézett a véres kezére.
Ali : Be kéne kötözni… van itt egy gyógyszertár a sarkon. Veszek kötszert. - állt fel,majd elindult a húgával együtt.

* Később *

Ali lassan sétált a sántikáló Ryan mellet egy fahéjbarna padig a parkban. 
Ali letérdelt és elkezdte bekötözni a “kis sérült” lábát. 
Ryan : Én is be tudom magamnak! - mondta durcás,csipogó hangon. 
Ali : Ja…hát… most elképzeltem,hogy az hogy nézne ki! - forgatta a szemeit.
Ryan : Hé,vigyázz az ott fáj! 
Ali : Na,kész is vagyunk! - állt fel.
Ryan : Köszönömmm, nagyon cuki lett! - mondta csillogó szemekkel.
Ali : Nincs mit. - mondta miközben elkezdett előrefelé sétálni. 
Ryan azonnal utánaszaladt 
(vagyis csak próbálkozott) egy elsietett “Várjál má’ meg! “ mondattal dobálózva,majd Ali pikachu-s pulcsijának farkánál fogva visszahúzta őt és átölelte. 
Ryan : Köszönöm,hogy a barátod lehetek Pikachu… - mosolygott. 

Szeretném , ha írnátok véleményt! ^^
[ a képen : Ryan ]
 
 
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.